A felsőoktatásban 2002-2003-ban 62 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésben az eddigi 58 ezer 500-zal szemben
- erről határozott a kormány keddi ülésén. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: így a 18 éves korosztály 48 százaléka számára nyílik meg az államilag finanszírozott képzés..

A kerettanterv választhatóvá tétele azt jelentené, hogy az érettségi is választhatóvá válna - vélekedett Sió László, az oktatási tárca politikai államtitkára, aki az SZDSZ oktatási miniszter-jelöltjének a kerettantervvel kapcsolatos megnyilatkozásaira reagált a Fidesz sajtótájékoztatóján hétfőn, Budapesten.

     Sió László aláhúzta, hogy az emelt szintű érettségi, amely 2005-től válik gyakorlattá, a kerettantervre épít.
    

Az államtitkár véleménye szerint "az oktatási rendszerben nem lehet sikeres egy nagyon szabadelvű felfogás".
    

Elhangzott, hogy a pedagógusok többsége támogatta a kerettanterv bevezetését.
    

Sió László beszélt arról, mennyire fontos az érettségi vizsga reformja, az emelt szintű érettségi bevezetése 2005-től.
    

A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódtak mintegy 72 ezer diák számára az idei érettségik. A maturáló diákok a hagyományoknak megfelelően három tétel közül választhattak:

A két tanítási nyelvű és nemzetiségi iskolákba járó diákok vizsgáival pénteken indul az idei matúra-szezon; a 2001/2002-es tanévben a tavalyihoz hasonlóan összesen mintegy 97 ezren tesznek érettségi vizsgát.
A szaktárca tájékoztatása szerint az írásbeli érettségi vizsgák első napján a nemzetiségi iskolák 832, a két tanítási nyelvű középiskolák 2.329 tanulója ad számot tudásáról nemzetiségi nyelv és irodalomból, illetve a magyaron kívül használt tanítási nyelvből.

Rekordszámú résztvevőt, 4 ezer diákot várnak a május 2-án kezdődő középiskolás Helikoni Ünnepségekre, Keszthelyre - közölték a rendező alapítvány hétfői sajtótájékoztatóján.

Még egy hétig, azaz április 30-áig irathatják be a szülők általános iskolába lépő gyermekeiket. A leendő kisdiákokat az adott oktatási intézmény által megjelölt napon kell beiratni.

Az Európai Unió fiatal tudósok versenyének döntőjét 2003. szeptember 21-28. között Budapesten rendezik meg a Millenáris Parkban - közölte Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

A közlés szerint valamennyi jelentkezo személyre szabottan kaphatja meg felvételi vizsgájának idopontját, helyszínét, a választott szak, intézmény vizsgakövetelményeit, a jelentkezok számát a http://www.felvi.hu honlapon. Nagy segítséget nyújthat a felkészülésben a tételarchívum is, ahol az elmúlt évek felvételi feladataiból válogathat minden érdeklodo.

Meglepő eredménnyel végződött a nemzetközi PISA-teszt (PISA: Programme for International Student Assessment - a tanulói teljesítmény nemzetközi értékelő programja ), amely a magyar iskolásokat érintően az eddigi legnagyobb oktatási felmérés volt. Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy a magyar diákoknak jó a híre a nagyvilágban, fiataljaink különösen matematikából, fizikából, természettudományokból mindig az élvonalban, gyakran az első helyen végeztek. A PISA-teszt azonban egészen más képet mutat.

Vajon a magyar iskolások lettek képzetlenebbek - az eddigiektől eltérve -, vagy a felmérések készültek egészen más készségek figyelembevételével? Az alábbi elemzésből kiderül, hogy inkább ez utóbbiról lehet szó. A PISA-tesztet már a huszonegyedik század oktatási filozófiája szerint állították össze: az információs társadalom nem arra kíváncsi, hogy az oktatás során mit tápláltak a fejekbe, hanem, hogy "mi jön ki a fejekből", hogyan tudják használni a diákok azt, amit tanultak

Az Új Pedagógiai Szemle 2001. novemberi számában bemutatta Rachel Cohen szakmai munkásságának azon évtizedeit, amelyeket a kisgyerekek mielőbbi olvasástanulásának szentelt. Pályájának későbbi szakaszában tudományos kutatói és pedagógusi tevékenysége során a számítógépek szerepét vizsgálta a hat évnél fiatalabb gyerekek írástanulásában.

Az országban 484 iskola 1573 pedagógusa kapott számítógépet összesen 700 millió forint értékben az Oktatási Minisztérium (OM) és Nemzeti Szakképzési Intézet által meghirdetett pályázaton, melynek eredményhirdetését szerdán tartották Budapesten, Győrött és Szolnokon.

Japánban mindig is nagy tiszteletnek örvendett a kultúra és mindig rendkívüli figyelmet szenteltek az oktatásnak. Már a feudalizmus korában is léteztek olyan iskolák, amelyek valamennyi társadalmi réteg szükségleteit kielégítették. Az 1868-as Meji megújulást követően egy modern oktatási rendszert vezettek be Japánban, junior és általános iskolák országszerte történő megnyitásával. 1886-ban a középiskolákra és a Tokyoban található Császári Egyetemre is kiterjesztették a reformot. A kötelező oktatás 1900 óta ingyenes, amikor is a gyermekek több mint 90%-a járt iskolába. Ebben az időben az analfabetizmus szintje Japánban volt a világon az egyik legalacsonyabb

Statisztikák szerint a felvételik során legtöbben a gazdasági és műszaki jellegű képzésekre szeretnének bejutni. Persze számolni kell azzal is, hány jelentkezőnek tudnak helyet adni a felsőfokú oktatás világában. Ebből a szempontból hagyományosan a legnehezebb bejutni a színész szakra, ahol harminchatszoros a túljelentkezés, de kemény diónak ígérkezik a vállalkozásszervező, idegenforgalmi és szálloda, bűnügyi, pszichológia és jogász képzés is.