A szakemberek szerint az arányok megváltozásában a kereskedelmi tévécsatornák megjelenésének van nagy szerepe. Minderrol "A felnottek olvasási szokásai és orientálása" címmel kedden Budapesten megtartott konferencián esett szó, melyet a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) felnottnevelési szakosztálya, a TIT Stúdió Egyesület, az Országos Közoktatási Intézet Felnottoktatási és Kisebbségi Központja, valamint a Német Népfoiskolai Szövetség Budapesti Projektirodája rendezett az olvasás éve alkalmából.
Egy 2000-ben készült másik felmérés szerint a magyar lakosság mintegy fele egyáltalán nem olvas könyveket, 12 százalékuk pedig újságokat sem vesz a kezébe. A felnotteknek pedig csak alig több mint 10 százaléka rendszeres olvasó, azaz havonta legalább egy könyvet kézbe vesz mutatott rá eloadásában Gereben Ferenc muvelodéskutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.
A szakember kifejtette: az olvasás visszaszorulása az utóbbi másfél évtizedben drasztikus méreteket öltött, egy 1985-ös felmérés szerint ugyanis a felnott lakosságnak csak öt százaléka nem olvasott egyáltalán semmit és mintegy 35 százalékuk nem vett kezébe könyveket. Megjegyezte: napjainkban kevesebb ember ír és olvas leveleket is, mint az utóbbi évtizedekben, és általában elmondható, hogy a hagyományos írásbeliség minden téren visszaszorulóban van.
Harangi László, az MPT felnottnevelési szakosztályának elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt 12 évben nagymértékben megváltozott a kultúra társadalmi, gazdasági környezete, s ez rányomta a bélyegét az olvasási szokásokra is. A gazdasági változások következtében nemcsak a könyv vált egyre drágább árucikké, hanem a lakosság mentalitása, értékrendje is a gyakorlatiasság, a hasznosság irányába mozdult el.
Hozzátette: a Gutenberg-galaxist egyre inkább a digitális médiagalaxis váltja fel. Ez nemcsak a tévénézésre fordított ido növekedésének veszélyét hordozza magával, hanem a kommercializálódott kultúra eloretörését is. Az olvasás visszaeséséhez vezet az is, hogy a társadalom egy része leszakadóban van, keresetük nem teszi lehetové, hogy könyveket vásároljanak.
Gereben Ferenc szerint az olvasási kedv látványos csökkenése a kereskedelmi tévécsatornák megjelenésével esett egybe. Napjainkban átlagosan 2,6 órát tévéznek az emberek naponta; a televíziózási kedv foleg a férfiak körében emelkedett nagymértékben.
A muvelodéskutató elmondta: a 90-es évek eleje óta az olvasási szokások vizsgálatát az egész Kárpát-medence magyar ajkú lakosságára kiterjesztették. A kutatások szerint a legtöbb olvasót Erdélyben és Kárpátalján találjuk, itt a magyar lakosság 65-70 százaléka olvas könyveket. Tanulságos, hogy az is, hogy környezo országok magyarjaival összehasonlítva messze alulmarad az anyaországiak olvasottsága. A hazai felnottek nemcsak kevesebbet, de felületesebben is olvasnak, mint a határon túliak.