Kiss Péter szerint a gyakorlati képzés fejlesztésébe a szakképzési alap forrásait még intenzívebben kellene bevonni és évente mintegy 3-4 milliárd forintot kellene ennek az oktatási formának a finanszírozására fordítani.
A miniszter rámutatott: a Nemzeti Fejlesztési Tervben az emberi erõforrás fejlesztési programra 170 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amit hatékonyan, transzparensen és esélyeket javító módon kell felhasználni.
Kulcskérdésnek nevezte az élethosszig tartó tanulást a globalizálódó világban. Kifejtette: nemzetközi szuverenitásunkat is úgy tudjuk megõrizni, ha lehetõségeink, tudásunk és teljesítményünk szerint alakítjuk életünket.
A gyakorlati képzés pénzügyi vonatkozásairól megemlítette, hogy januártól életbe lép a felnõttképzés normatív támogatása, valamint a személyi jövedelemadó igénybevételének lehetõségével 60 ezer forintig a képzés 30 százalékát le lehet majd írni a költségekbõl. Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára szerint a magyar oktatásügy legrosszabb állapotban lévõ egysége a szakképzés.
Hangsúlyozta, hogy az alapképzések hatékonyabb fejlesztése nélkül a középfokú oktatás színvonala sem növelhetõ. Szavai szerint a ciklus végére három lépcsõben rendezi a kormányzat az alapbéremelés, a szakmai és minõségi bérpótlékok kérdését.
Kiemelte, hogy az Oktatási Minisztérium 2003-as költségvetése 31 százalékkal nõ a 2002. évhez képest, az oktatásügy pedig 41 százalékkal több pénzre számíthat majd. A második száznapos program elemei között megemlítette, hogy 2003-tól mindazok számára, akik megszerzik a számítógép-kezelõi jogosítványt, illetve a nyelvvizsgát , visszatérítik a vizsgadíj összegét.