Hiller István, országjáró körútján - saját elmondása szerint - eddig mintegy 10.000 tanárral találkozott, székesfővárosi előadása pedig sorrendben az 53. A Művelődési Központban tartott tájékoztató előtt az államtitkár a Széchenyi István Szakközépiskolában laboravatáson vett részt.

Az ország legnagyobb regionális pedagógus szakszervezetének tagjai, Varga László, a testület főtitkára, valamint Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere előtt tartott előadásában Hiller István minden részletre kiterjedően vázolta fel az oktatási tárca közoktatást érintő fejlesztési elképzeléseit, nem is annyira az ún. második 100 napos kormányprogramot, inkább a következő néhány évet tekintve.

Az államtitkár fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kitűzött célok kifutási ideje különböző, vannak néhány hónap alatt realizálható célkitűzések, de vannak olyanok is, amelyeknek kormányzási ciklusokon átívelőnek kell lenniük, ha igazi eredményt várunk.

A közoktatás fejlesztését az OM három pillérből kiindulva tervezi. Az első pillér a tanárok anyagi és erkölcsi szakmai egzisztenciája, a második a szakmai kiszámíthatóság, a harmadik pedig a méltó munkahelyi körülmények megteremtése.

Az első pillért tekintve jelentős lépésnek értékelte az államtitkár a pedagógusok és más közalkalmazottak 50%-os béremelését, amelynek körébe bevonták az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású iskolában dolgozókat is (a bérfejlesztés teljes összegéből, 30,8 milliárd forintból, ez utóbbi 10%-ot tesz ki).

Azonban a béremelés három komponensből áll, amelynek "csak" az egyik része a garantált alapilletmény. Kidolgozás alatt van a szakmai pótlékok nem merev rendszere is, hiszen akkor, amikor - ahogyan Hiller István fogalmazott - például az osztályfőnöki pótlék mai 2000-2500 Ft-os összege közröhejt vált ki, ez sem elodázható. Harmadrészt bevezetésre kerül az ún. minőségi bérpótlék, amelynek összegét ugyancsak a minisztérium fogja biztosítani.

A szaktárca ugyanis azt mondja: fenntartó szerint nem tesz különbséget tanár és tanár között (ezért emelték a nem állami fenntartású iskolákban dolgozók bérét is), de intézményi szinten a tanárok között lévő teljesítménykülönbségeket - Hiller István szerint - igenis meg lehet állapítani és a nagyobb teljesítményt anyagilag elismerni. Ez természetesen nagyobb felelősséget fog róni a jövőben az intézményvezetőkre.

A közoktatásfejlesztés második pilléreként az OM a szakmai kiszámíthatóságot tekinti. Ez jelenti egyben a jó hagyományok ápolását, de az újra való nyitottságot is. Hiller István úgy fogalmazott: "elég volt a tantervek háborújából!" Az államtitkár szerint azonban az "iskolai béke", a nyugalom nem egyenlő a változatlansággal. A Közoktatási Törvényben eddig a 185-ös "bűvös" számként volt előírva a tanév napjainak száma. Miután azonban bevezetésre került az őszi szünet, a tanévnek vagy augusztus végén kellett kezdődnie vagy pedig június közepéig kellett elnyúlnia. Az államtitkár szerint a törvény ilyetén betartása, a plusz néhány tanítási nap amúgy sem volt elég hatékony, ráadásul az a tanár, aki nem tudta leadni az anyagot június 10-ig, az június 15-ig sem fogja. Mindezt figyelembevéve a Közoktatási Törvény módosult; most 180-185 napot ír csupán elő és azt, hogy a tanév kezdőnapja szeptember első munkanapja.

A kiszámíthatóság másik részeként a kerettantervektől el lehet térni, a szabályozás tisztán kimeneti: az érettségi alkalmával mindenkinek ugyanazt a szintet kell tudnia. Az eddigi helyzet álságos volt, mert a kerettantervek "kötelező" törvényi voltát a miniszter kérésre feloldhatta. A harmadik pillérbe foglalt "méltó munkahelyi körülmények" megteremtése szintén nem tűr halasztást, amit két, egymástól független felmérés sokkoló eredménye is tükröz.

Az Országos Közoktatási Intézet felmérése szerint ugyanis hazánk ma is működő iskolaépületeinek 13%-a 1900 előtt, 40%-a 1945 előtt épült. Csupán 6% az, amit 1990 és 2000 között építettek, pedig ez a színvonal a cél. Az ÁNTSZ egészségügyi, higiéniai szempontól (63 tényezőt figyelmbevéve) végzett felmérést 5500 intézményben és azt tapasztalta, hogy 102 iskolában nincsen angol WC, 168 intézményben pedig egyazon légtérben van az egyetlen vízvételi és ürítési lehetőség. 300 és 500 között van azoknak az iskolaépületeknek a száma, amelyek statikai vagy higiéniai állapota káros az egészségre.

A beindítani tervezett iskolafelújítási program -amelyből egyébként három is volt az utóbbi 200 évben - nem varázsütésre fogja megváltoztatni a fent említett viszonyokat. Az államtitkár szerint legalább 8 évre és a mindenkori parlamenti pártok egyetértésére lesz szükség ahhoz, hogy sikerrel megvalósuljon.

Egyenlőre álomnak tűnik, hogy ismét elérjük azt, ami Klebelsberg Kunó minisztersége idéjén jellemezte az oktatást: annak részesedése a költségvetésből elérte a GDP 12%-át.

Azonban - Hiller István szerint - látványos javulást eredményezhet 2010-re a jövőre induló program, amelynek költségeit 60%-ban PHARE pénzekből, 40%-ban a költségvetésből fedezi majd a kormány. Hiller István hangsúlyozta: legfontosabb a korszerű, szakmai, konvertálható tudás megszerzése. A nyelv és az informatikai ismeretek nélkül az EU-ban érettségiző fiatal nem lesz versenyképes (az OM hamarosan elindítja Sulinet Expressz nevű programját, amellyel jelentős számítástechnikai fejlesztés valósul meg a közoktatásban). Azonban például tisztán az informatikai fejlesztést nem feltétlenül kell fontosabbnak tekinteni, mint az elavult épületek felújítását, hiszen hiába vannak falban az üvegszálas kábelek, ha nincs fal, ami összetartja az épületet.

Másrészt Hiller István szerint a továbbiakban nem azt kell megtanítani, melyik testrészén van a tücsök hallószerve, hanem azt: hol találjuk meg azt az információt, amiből ezt megtudhatjuk.

Változtatni kell a túlzott mértékben lexikális tudásra épülő magyar oktatási rendszeren, erre szólít a legutóbbi Piza-jelentés eredménye is, amelyben azért szorultunk hátra, mert most először a szövegértést vizsgálták, nem pedig a lexikális tudást.

Az államtitkár szerint a felsőoktatásban eljött a minőség előtérbe helyezésének ideje, mert a 90-es évek mennyiségi fejlesztése csökkentette a színvonalat. Ezért 2003-ban a felvételi ponthatárok szigorodnak majd; az alsó ponthatárt például 60 pont helyett 72 pontra emelik. A tárca szeretné - szintén a minőségpolitika jegyében - megnövelni a doktori iskolában résztvevők számát.

Hiller István előadásának végén elmondta: számára nem létezik külön közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás. Az államtitkár az oktatást egy ívnek tekinti, amelyben az alsó részt (az alsófokú oktatást) külön is meg kell erősíteni. Végül az államtitkár az egyeztetések fontosságára és a nyitottságra hívta fel a figyelmet: a tárca csak úgy visz javaslatot az Országgyűlés elé, ha azt előzetesen a szakmai szervezetekkel, így például az Országos Köznevelési Tanácssal, az Országos Közoktatási Tanácssal megtárgyalta. Ez a nyitottság minden tanárral és az oktatást szívügynek tekintővel szemben fennáll - mondta Hiller István.

A tárca kész fogadni bármilyen javaslatot, sőt maga is arra törekszik, hogy ne a Szalay utcából uralja a magyar oktatásügyet, hanem életszagúan, személyesen, fizikailag ismerje meg a fennálló problémákat - Szombathelytől Nyírbátorig.

forrás: Educatio Press