a legtöbb erre irányuló vizsgálat önbevallásos alapon készül. Két éve a Tárki végzett egy országos felmérést, amelynek eredménye szerint a felnőttek huszonkilenc százaléka beszél a magyar mellett más nyelven is (az északi országokban ez az arány hatvan-hetven százalék). Mivel azonban ez is önbevalláson alapult, és az emberek hajlamosak nyelvtudásukat túlértékelni, Légrády Tamás úgy véli, a kutatás eredményét nem lehet pontosnak tekinteni.

Utoljára négy-öt éve készült olyan felmérés, ahol azt vizsgálták, hányan beszélnek ténylegesen legalább egy idegen nyelvet alapfokon vagy annál jobban. Az eredmény valamivel több mint tíz százalék volt. Légrády Tamás ezt ma a duplájára becsüli. Úgy véli, az utóbbi években határozott fejlődés tapasztalható, ezért szükség lenne egy újabb felmérésre.

A majdnem hetven tagot tömörítő Nyesze tapasztalatai szerint egyre többen vesznek részt magánnyelvoktatásban. Nyelviskolákban például évente több mint százezren tanulnak valamilyen idegen nyelvet. A tanulók hetvenöt-nyolcvan százaléka még mindig az angolt választja, így ez a nyelv már évek óta vezeti a „toplistát”. A német népszerűsége csökkent, tíz százalék körüli, olaszul és franciául csupán a diákok néhány százaléka tanul, a spanyolt viszont egyre többen választják.

Tovább növekedett a kiscsoportos (négy-hat fős) oktatás ázsiója is, amelyet a diákok mellett a tanárok is jobban szeretnek, hiszen így hatékonyabb lehet a nyelvtanulás. A hatékonyságot egyébként sok újdonság segítheti: az internet, interaktív nyelvoktató CD-k, különböző készségfejlesztő anyagok, és manapság egyre több lehetőség kínálkozik arra is, hogy a diákok anyanyelvi környezetben sajátíthassák el az adott idegen nyelvet.

Ez utóbbi természetesen jelentősen megnöveli az egyébként sem olcsó nyelvtanulást. A csoportos óradíjak a csoport nagyságától függően négyszáz és nyolcszáz forint között mozognak, magántanárnál azonban ezerötszáz-kétezer forint a legkevesebb, amit egy óráért ki kell fizetni. Ehhez jönnek még a több ezer forintos tankönyvek, munkafüzetek és a szótárak, illetve egyéb kiegészítők.

A Babilon Nyelvstúdióban a kilenchetes, 360 vagy 540 órás tanfolyamok a legnépszerűbbek, ezek ára tizenkilenc és harmincezer forint között mozog, vagyis egy óra mintegy ötszázhúsz forintba kerül. Pajor Viktória, a stúdió tanára szerint sokan felületesen választanak nyelviskolát, mert csak azt nézik meg, hogy mennyibe kerül a tanfolyam, azt már nem, hogy az hány órát tartalmaz vagy hogy milyen az oktatás színvonala.

Légrády Tamás szerint is fontos, hogy megfelelő iskolát válasszunk, hiszen a tanár személyes segítségét semmi nem pótolhatja. Érdemes például az úgynevezett minősített és ajánlott nyelviskolák valamelyike mellett dönteni, ezeknek ugyanis az átlagosnál is szigorúbb szakmai feltételeknek kell megfelelniük.

Bár egyes iskolák szerveznek kimondottan szenior tanfolyamokat is, a diákok zöme a tizenöt–harminc év közötti korosztályból kerül ki. Ezeknek a fiataloknak rendszerint vagy a felsőfokú továbbtanuláshoz, vagy a diplomához van szükségük a nyelvtudásra, esetleg a munkahelyen követelik meg az idegen nyelv ismeretét.

A nyelvtanulás iránti igény fellendülését jelzi az idén harmadik alkalommal megrendezendő Nyelvparádé sikere is, amely a nyelvtanulási lehetőségek kiállítása. Idén szeptember hatodika és nyolcadika között az ELTE Kongresszusi Központjában mutatkoznak be a hazai nyelviskolák, s meg lehet ismerni a különböző nyelvvizsgákat, nyelvkönyveket, egyéb segédeszközöket is.