hogy rendelkezik-e a szükséges ismeretekkel.

A felvételi statisztikák szerint 2001-ben 16ezren jelentkeztek az ország 16 egyetemén és főiskoláján induló kommunikáció szakokra. Újságírást nemcsak az állami felsőoktatásban lehet tanulni, hanem számtalan közép- és felsőfokú képesítést adó iskolában, tanfolyamon. Zöldi László újságíró Utánpótlás a nyilvánosságiparhoz című tanulmányában 57 intézményt és 69 képzési helyet említ.

A túljelentkezés egyes intézmények esetében nyolc-tízszeres. A főiskolai szintű kommunikáció „lekörözte” tavaly az angol nyelv és irodalmat, a történelmet, az általános orvostudományi szakot.

Az OFI adatai szerint a frissen érettségizettek érdeklődnek legjobban a szak iránt. Kiugróan magas a jelentkezők között a nők aránya, több mint 70 százalékos (más szakok esetében 58).

Az átlagos jelentkező tehát frissen érettségizett nő, és a tapasztalatok szerint általános műveltsége nem megfelelő – ebben a tanárok véleménye megegyezik. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem médiatudományi tanszékének vezetője szerint az is előfordult, hogy a felvételiző nem tudta, Magyarország mely országokkal határos. – Egy leendő újságírótól joggal elvárható, hogy naprakész legyen, nézzen hírműsorokat, fel tudjon sorolni napi- és hetilapokat, folyóiratokat, ez azonban gyakran nehézséget okoz a felvételizőknek – véli Kókay György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció Intézetének vezetője.

Földes Anna újságíró 11 éve tanít a Magyar Újságírók Szövetsége Bálint György Újságíró Akadémiáján, amelyet a közelmúltig vezetett is. Az egyéves újságíróképzésre felvételizők műveltsége, tájékozottsága hiányos, s nincs életismeretük. – Sokkal jobbak a tapasztalatok a már diplomásoknak meghirdetett tanfolyam esetében – mondta Földes Anna.

A tanárok úgy vélik: a diákok csak az újságírói pálya csillogását, a „sztárújságírók” magas fizetését látják. Hammer Ferenc, az ELTE médiaintézetének tanszékvezető-helyettese szerint sokak szemében vonzó az is, hogy a médiának hatalma van.

A nehéz felvételik ellenére évente négyezren kezdik tanulmányozni iskolai keretek között a kommunikációt, a médiát – közli Zöldi László tanulmányában. A növekvő érdeklődéshez igazodva az egyetemek, főiskolák az elmúlt években megemelték a létszámkeretet, a Pázmány Egyetemen például az elmúlt három évben 120-ról 270-re. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán 2001-ben 764 hallgató kezdte tanulmányait kommunikáció szakon, tavaly pedig 1082. A hallgatók többsége elvégzi az iskolát.

A végzettség feljogosít arra, hogy a diákok sajtószóvivőként, kommunikációs munkatársként, reklámszakemberként, tördelőként helyezkedjenek el. A Pázmány egyetemen nagy a vonzereje a pr-szakiránynak, a Kodolányin pedig a reklámspecializációra jelentkezik a hallgatók 60 százaléka.

Az országos médiumoknál nem egyszerű állást kapni. Földes Anna úgy véli, aki tehetséges, és a gyakorlat során rutint, ismeretségeket szerzett, elindulhat a pályán. Ez azonban az esetek többségében nem státust jelent: az újságírókat külső vagy szerződéses munkatársként alkalmazzák. Földes Anna szerint a szerkesztőségek gyakran szívesebben alkalmaznak pályakezdő fiatalokat, több okból is. Egyrészt szeretik saját maguk kinevelni a kollégákat, másrészt a külsősök jóval kevesebb fizetésért dolgoznak, mint tapasztaltabb kollégáik.