A kormány az intézményfenntartókon, az önkormányzatokon keresztül tájékozató napokat tervez, Vámos Ágnes azt is elmondta: a törvény természetesen felmenő rendszerben kerül majd bevezetésre, és a minisztérium vállalja a pedagógusok megfelelő felkészítését is. A törvény egyes pontjai (például a nem szakrendszerű oktatás átnyúlása a hatodik évfolyamig) egyébként csak 2008-ig teljesednek ki.

Az alábbiakban a tervezett módosítás néhány fontosabb, közérdeklődésre is számot tartható pontját ismertetjük. A tervezet a www.om.hu oldalon, a Közoktatás fejezetnél teljes egészében megtalálható.

A törvénymódosítások tetemes része inkább csak szövegpontosítás-jellegű; nem lehet azonban alábecsülni ezek jelentőségét sem. Sok esetben ugyanis éppen ezek révén válik lehetővé, hogy bizonyos, eddig jogszabály által nem szabályozott esetekben immár a közoktatási törvény szolgáljon garanciául arra, hogy a terület szereplői egyértelműen tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Több esetben ez a már kialakult gyakorlatot emeli át: a kollgéiumoknak például ezután immáron törvényben foglalt kötelességük, hogy az ott lakó diákok iskolán kívüli nevelését ellássák, gondoskodjanak tanári felügyeletükről. Ugyanilyen példának tekinthető a tankötelezettség megkezdődésének, illetve végének pontosabb meghatározása is. A jövőben mindenki 6., de legkésőbb 8. életévében tankötelessé válik, mely a 18. életév betöltése után szűnik meg. (22. évének betöltése után már csak felnőttoktatás keretében lehet részt venni a közoktatásban.)

A tervezet a jelenleginél részletesebben szabályozná azt is, hogy az iskola milyen taneszközök beszerzését, milyen feltételekkel írhatná elő a szülőknek: nem írható elő például, hogy a szükséges eszköz milyen típusú, minőségű legyen, év közben pedig nem lehet a szülőket újabb eszközök megvásárlására sem kényszeríteni, még akkor sem, ha időközben új pedagógus veszi át az osztályt.

Más esetekben a látszólag csak technikai módosítás valójában nagyon komoly szemléletváltást takar: a törvény szövege a módosítás elfogadása esetén immáron nem használja a "fogyatékos" szót - ezt a "sajátos nevelési igényű tanuló" kifejezés váltja fel (ezzel a törvény egyben az uniós szokásokhoz is igazodik). A szabályozás gyökeresen megváltoztatná azokat a rendelkezéseket, amelyek alkalmazásával a szakértői és rehabilitációs bizottságok elkészíthetik szakvéleményüket. Kikerültek azok a félreértelmezhető előírások, amelyek lehetővé tették, hogy enyhe értelmi fogyatékosnak nyilvánítsanak olyan gyermekeket, tanulókat, akik adott esetben szociális vagy családi okok miatt elmaradtak társaiktól. Kikerült például a "figyelemzavar", a "részképesség" és az "iskolai teljesítményzavar". Egyértelművé teszi továbbá, hogy pszichés fejlődési rendellenesség miatt csak akkor lehet a gyermeket, tanulót sajátos nevelési igényűnek nyilvánítani, ha folyamatosan, tartósan és súlyosan akadályozott emiatt a tanulási folyamatban. A módosítástervezet egyébként a jelenlegi törvénynél lényegesen nagyobb figyelmet fordít az ilyen speciális helyzetű gyerekek képzési körülményeinek definiálására, ezen feladatok megoszlásának tisztázására.

A módosítás a jelenlegi szabályozásnál is nagyobb hangsúlyt fektet a gyermekek, szülők jogainak védelmére: egyértelműen leszögezi, hogy a tanítás alatt a gyermekek semmilyen formában sem késztethetők arra, hogy a pedagógusok vagy az iskolai világnézeti, politikai nézeteit elfogadják. A módosítás a jelenleginél is szigorúbban tiltaná (és pontosabban definálná) bármilyen hátrányos megkülönböztetés előfordulását. A javaslat foglalkozik azzal is, hogy a tanulók által esetlegesen megtermelt értékek milyen módon kerülnek át az iskola tulajdonába. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a jövőben

- a javaslat alapján - csak meghatározott esetekben lehetne megtagadni a gyermekek felvételét az óvodába, általános iskolába, illetve a kollégiumba

- az előbbi két esetben mindenképpen fel kellene venni azokat, akik abban a körzetben laknak, akik az intézménybe tartoznak. A gyámhatóság kérését a felvételre az intézmény nem tagadhatja meg.

Természetesen vannak ennél sokkal közvetlenebbül ható, sokkal messzebbre mutató elképzelések is. Jelentősen megváltozik például a közoktatás képzési struktúrája. A tervezet a közoktatást egységes képzési folyamatnak fogja fel, így a jövőben nem lesz szükség arra, hogy a már egyszer átadott ismereteket a felsősök, illetve a gimnazisták még egyszer, újabb ismeretekkel kibővítve átvegyék. A alapfokú és a középfokú oktatás így a következő hat szakaszra tagolódik:

- "az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó, az óvodából az iskolába átvezető, bevezető,


- a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, az elemi szintű készségek, képességek továbbfejlődését szolgáló kezdő,


- az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó, a készségek, képességek megszilárdulását szolgáló alapozó"

- a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyamon a készségek, képességek megszilárdulását szolgáló fejlesztő¸

- a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, az általános műveltséget megalapozó,

- a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, az általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő szakaszokra.

A javaslatot - az egyeztetésre kiküldött tervezet indoklása szerint - indokolttá teszi, hogy a gyermekek részére az egyik legnehezebb szakasz az iskolába történő lépés szakasza, amikor a játékra, mozgásra épülő óvodai nevelést felváltja a szigorúbb, kötöttebb iskolai nevelés és oktatás. A javaslat megfogalmazza, hogy az iskolázás korai évfolyamain arra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hogy a gyermek megszokja az eltérő munkastílust az iskolában. A módosítás arra épít, hogy az első és a második évfolyamon csökkenő követelmények és csökkenő elvárások mellett az óvodához hasonló játékos, sokmozgásos pedagógiai módszerekkel át lehet hidalni az óvoda és az iskola között meglévő mély szakadékot.

Az általános pedagógiai gyakorlat tapasztalatai szerint a tanulók részére ugyancsak nehéz időszakot jelent a tanulók részére az ötödik évfolyam megkezdése. A tantárgyak jelenlegi rendszerében megfogalmazott követelmények sok esetben és sok tanuló részére az indokoltnál nagyobb akadályt állítanak. A javaslat az ötödik és a hatodik évfolyamon a rendelkezésre álló időkeret legalább ötven százalékában "továbbviszi" az egy tanítóra épülő nevelés és oktatás formáját. Ezáltal mód és lehetőség nyílik arra, hogy megszilárduljanak azok a készségek és képességek, amelyek nélkül nehezen képzelhető el a helytállás a magasabb évfolyamokon.

A javaslatban megfogalmazottak megvalósítására csak akkor van lehetőség, ha megváltoznak a pedagógus alkalmazására vonatkozó rendelkezések is, ezért a javaslat erre is kitér: a jövőben a tanító végzettségű pedagógus egészen a hatodik évfolyamon taníthat; ugyanakkor a szakrendszerű tárgyak oktatásához természetesen továbbra megfelelő szakos végzettségre lesz szükség.

Ugyanakkor a törvény szövege több helyen is kiemeli, hogy alapvetően a 8 éves általános iskola és a négy éves gimnázium tekinthető alapesetnek, a 6+6 illetve a 4+8 éves képzések inkább csak kivételnek tekinthetők. A törvénymódosítás ugyanakkor megteremtené a feltételeket arra is, hogy a gimnázium, illetve a szakközépiskola a kilencedik évfolyamon az ismeretek szinten tartása mellett kizárólag intenzív nyelvi felkészítést, illetve informatikai oktatást nyújtson a tanulóknak - ezzel biztosítva, hogy a hallgatók az érettségiig megszerezhessék a középfokú nyelvvizsgát. Ebben az esetben a gimnázium, szakközépiskola értelemszerűen a 13. évfolyamban fejeződik be. A módosításban kerülne sor az emelt szintű érettségi bevezetésére is: ezzel megszűnne a külön felvételi a felsőoktatási intézményekbe. Azok a jövőben csak azt írhatnák elő, hogy milyen szintű érettségi eredményt követelnek meg a felvételhez. (Külön felvételi eljárást a továbbiakban is lehet majd megkövetelni, de csak akkor, hogy a felvételhez olyan speciális ismeretekre, képességekre van szükség, melyről az érettségi nem tud számot adni.)

A törvénymódosítás elfogadásával a közoktatási intézmények lényegesen nagyobb szakmai önállóságot kapnának. Az OM a jövőben is kiadná a kerettanterveket; ezek alkalmazása azonban nem lesz kötelező, az iskoláknak kizárólag a Nemzeti Alaptantervben meghatározott képzési követelményeknek kell majd eleget tenniük. A kerettantervek azonban részben vagy egészében is felhasználhatóak lesznek, mint ahogy természetesen átvehetők lesznek más iskolák helyi tantervei is. Az iskolák egyben nyitottabbá is válnak: a képzési, pedagógiai, illetve minőségbiztosítási programokat az oktatást igénybe vevők számára elérhetően nyilvánosságra kell majd hozni.

Mint ahogy az a sajtóban az elmúlt héten már nyilvánosságra került, az új szabályozás lehetőséget nyújtana arra, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban álló pedagógus kötelező óraszámát legfeljebb heti 7 órával megemeljék. Ilyen megállapodás esetén a pedagógus havi illetményét, havi munkabérét teljesítmény-szorzó alkalmazásával kell megemelni. Ez a szorzó a következőképpen alakulna:

- heti egy órával történő emelés esetén 1.07;

- heti kettő órával történő emelés esetén 1.14;

- heti három órával történő emelés esetén 1.18;

- heti négy órával történő emelés esetén 1.25;

- heti öt órával történő emelés esetén 1.35;

- heti hat órával történő emelés esetén 1.40;

- heti hét órával történő emelés esetén 1.45.

Hasonló szorzóval kell megnövelni azok bérét is, akik valamilyen pluszfeladatot látnak el az iskolában, kollégiumban (pl. tanszakvezető, intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes).

A tervezet a javaslat indoklásában leszögezi: A kialakult gyakorlat sok esetben ellentétes a munkavégzésre vonatkozó előírással. A nagyobb munkalehetőség biztosítása érdekében számos esetben előfordul, hogy a munkaszerződés, illetve a közalkalmazotti kinevezés mellett polgárjogi szerződés keretében foglalkoztatják a pedagógust a kötelező óraszámát meghaladó tanítási órák megtartására. Ez a megoldás aggályos, hiszen ha munkaköri feladat ellátására kötnek szerződést, akkor az a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Indokolt ezért lehetővé tenni, hogy az érintettek közötti megállapodás alapján mód és lehetőség nyíljon a szükséges többletfeladatok megszervezésére. A javaslat nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató egyoldalúan megemelje a közoktatásról szóló törvényben található kötelező óraszámot. Munkaszerződés illetőleg a közalkalmazotti kinevezés módosítására csak a felek között megállapodás alapján kerülhet sor. A javaslat kizárja, hogy a vezetői feladatokat ellátó kötelező óraszámát ily módon megemeljék. Ennek indoka, hogy a vezetői feladatok igénylik a rendelkezésre álló munkaidő kitöltését.

A javaslat változtat az osztályfőnöki feladatok ellátásának a rendjén is. Elismeri, hogy ez a tevékenység olyan többletfeladatot jelent, amelynek a jelenleginél nagyobb elismerése indokolt és szükséges. A teljesítmény-szorzó bevezetésével történő elismerés védi a munkaidőalapot, mivel nem teszi lehetővé a hatályos rendelkezések alapján igénybe vehető egy óra kedvezmény "beváltását". Ugyancsak kizárja, hogy a teljesítmény-szorzó alkalmazása esetén az érintett pedagógus igénybe vegye az osztályfőnöki pótlékot, melynek mértékét külön jogszabály, a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 15. §-ának (3) bekezdése a közalkalmazotti pótlékalap tizenkettő-harminc százalékában határozza meg. A pótlékalap jelenleg tizenhétezer-egyszáz forint.

A vezetői feladatok ellátása jelenleg a közoktatásban - hasonlóan más ágazathoz - pótlékkal elismert tevékenység. A vezetői pótlék magasabb vezetők beosztása esetén a pótlékalap kettőszáz-háromszáz százaléka, vezető beosztása esetén pedig a pótlékalap száz-kettőszáz százaléka. Ez az összeg nem nyújt lehetőséget e feladat tényleges elismeréséhez, s ily módon akadályozza a megfelelő felkészültségű vezetői kiválasztást. A javaslat ezért teszi lehetővé, írja elő a teljesítmény-szorzó alkalmazását e területen az egyébként járó pótlék megőrzése mellett. A teljesítmény-szorzó bevezetése figyelembe veszi az intézmény nagyságát, amelyet a kötelező óraszámok fejeznek ki.

(Educatio Press)