használható idegen nyelv ismerettel (közép- illetve felsõfokú nyelvvizsgával) csupán a diákok 19 százaléka rendelkezik. A 2003-ban érettségizõk körében 25 százalék, a 2004-ben érettségizõk között pedig 10 százalék az arányuk.

A nyelvvizsgával rendelkezõk aránya a dél-dunántúli régióban a legmagasabb, és itt a legmagasabb a német nyelvvizsgával rendelkezõk aránya is, ami nemzetiségi hatások érvényesülését jelzi.

A felsõoktatási felvételikhez ugyan egyelõre csak néhány helyen alapkövetelmény a nyelvvizsga, ennek ellenére az évente 10-szeres túljelentkezéssel birkózó karrierszakokon a felvettek többségének van nyelvvizsgája. Ez azt jelenti, hogy csak az kelhet érdemi versenyre a felvételi küzdelemben, aki a pluszpontokat is adó nyelvvizsga-bizonyítványt be tudja mutatni a felvételi idõpontjában.

Az adatokból kiderül, hogy a többség utolsó pillanatra hagyja a nyelvvizsga megszerzését, hiszen a 2003-ban érettségizõk között már jóval nagyobb arányban vannak a nyelvvizsgával rendelkezõk.

A hosszú távú cél az lenne, hogy a fõiskolákon és egyetemeken már a szaknyelv elsajátítására koncentrálhassanak a hallgatók, arról nem is beszélve, hogy a szakirodalom jelentõs része idegen nyelvű. Az adatokból azonban úgy tűnik, ez valóban csak "hosszú távú" cél maradhat.

(forrás: FISZ)